Felfedezők útján

 A Financial Times július 20-i cikkében számolt be arról, hogy az állami tulajdonban lévő kínai CNOOC ( China National Offshore Oil Corporation) 2,1 milliárd dolláros ajánlatot tett a csődvédelem alatt álló Opti Canada olajhomok-kitermelő vállalatban. Ez a lépés 2005 óta a CNOOC legnagyobb ügylete a szektorban, akkor a MEG Energy-ben vásárolt 150 millió dolláros részesedést. A vállalat az Opti felvásárlásával négy mezőhöz jutott Északkelet-Albertában, amelyek mintegy 195 millió hordónyi bitument rejtenek. A jelenlegi magas olajár és a stabil kereslet kifejezetten kedvez a hagyományos olajmezőknél költségesebben kiépíthető olajhomok-projekteknek. Ennél fogva sem meglepő, hogy Kína vezető olajvállalatai előszeretettel vásárolják be magukat olajhomok-kitermelő vállalatokba. A tavalyi évben a Sinopec 4,7 milliárd dolláros részesedést szerzett a Syncrude-ban, míg a Petrochina 1,7 milliárd dollárért vásárolta meg az Athabasca Oil Sands 60%-át.

A Bloomberg június 27-én közölt írása alapján ismét jelentős emelkedés veheti kezdetét az árupiacokon egyes piaci szereplők vélekedése szerint. A nyersanyagokat követő S&P GSCI index immár második hónapja negatív tendenciát mutatott június folyamán, a legutóbbi, hasonlóan elhúzódó esést egy erőteljes növekedés követte, amely során az index 36%-kal került feljebb 6 hónap alatt. A várakozások szerint a drágulásnak a gazdasági növekedés lassulása, és a Fed újabb likviditásbővítő csomagjának elmaradása sem szabhat gátat.

Hosszú távon a növekvő tendenciát egyes fémek kitermelésének csökkenése, és az ebből adódó túlkereslet támaszthatja alá. A Barclays Capital előrejelzése szerint ez a jelenség leginkább a platina, a palládium és a réz piacán mutatkozhat meg. Ezen fémek esetében az áremelkedést a növekvő kitermelési költségek is fűtik: a UBS becslései alapján a világ legjelentősebb rézkitermelőjének számító Peruban 20%-kal emelkedtek a bányák kiadásai, elsősorban az energiaárak drágulása miatt. Ugyanakkor az új lelőhelyekből egyre gyengébb minőségű érc bányászható, ami szintén árdrágító hatású. A vételi erő az utóbbi időben alulteljesítő ezüst piacára is visszatérhet, hiszen az ipari kereslet itt is számottevő mértékben jelen van. A növekedés az ipari és nemesfémekhez hasonlóan a soft commodity-ket is érintheti, a Barclays felmérése a búza és a kukorica árfolyamának 30%-os növekedését prognosztizálja a 2011-es év második felére.

Have a profitable day!

 A múlt héten lezajlott perui elnökválasztás, és az azt megelőző várakozások jelentős bizonytalanságot hoztak a piacra, különösen a dél-amerikai országban tevékenykedő külföldi bányavállalatok számára. A választás győztese, a baloldali Ollanta Humala ugyanis már jelöltként tett arra utaló kijelentéseket, miszerint az országban működő, elsősorban kanadai és ausztrál bányavállalatokkal kötött szerződések újratárgyalására készül. A bizonytalanságot tovább fokozták a bányatársaságok tevékenysége elleni tiltakozások a Humala legfőbb szavazóbázisát adó déli tartományokban. A választási eredmények kihirdetését követően 12%-ot zuhant a perui tőzsdeindex, majd ezt követően Humala próbálta megnyugtatni a befektetőket. A legutóbbi fejlemények alapján úgy tűnik az előzetesen felmerült általános adó helyett csupán egy különadót vetnek ki a bányatársaságokra, ennek mértékét pedig az egyes felekkel való külön egyeztetés folyamán határoznák meg, a vállalatok profit marginjait is figyelembe véve.

Az eredeti várakozásokhoz képest ez az intézkedés valamelyest pozitívnak mondható a bányaszati szektor részéről, különösen azért is, mivel az megközelítőleg 40 milliárd dollárnyi külföldi befektetés áramlott az elmúlt években az országba az új bányaprojektek finanszírozása céljából. A nagyobb nemzetközi vállalatok közül az intézkedés olyan neveket érinthet, mint az XStrata vagy a Teck Resources , de a jelentősebb külföldi rézkitermelők közül a Freeport McMoran-re is hatást gyakorolhat. Mivel jelenleg Peruban számos rézbánya-projekt kialakítása zajlik, így ezek esetleges leállítása hosszabb távon is meghatározhatja a réz világpiaci árának alakulását. A legkedvezőtlenebb helyzetbe azonban az ezüstbányák kerülhetnek, hiszen többük működési eredménye túlnyomórészt Peruból származik, és az ezüst piacán uralkodó nyomás sem kedvező számukra. Az utóbbi csoportból mindenesetre figyelmet érdemelhet a Hochschild Mining, a Pan American Silver és a Bear Creek Mining, hiszen az elmúlt hónapok folyamán jelentős mínuszokat produkáltak, ugyanakkor jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek.

Have a profitable day!

 Az elmúlt hónapokban Kína továbbra is megállíthatatlanul folytatta felvásárlásait a nyersanyag-szektorban. A továbbiakban a három legfontosabb felvásárlási sztorit tekintjük át röviden.

Kalahari Minerals

Az egyik vezető kínai energetikai vállalat, a Guangdong Nuclear Power Group még március elején, a fukushimai reaktorbalesetet megelőzően tett felvásárlási ajánlatot 1,2 milliárd dollár értékben a Kalahari Minerals-ra, amely egyesek szerint a világ egy legnagyobb uránlelőhelyének feltárásán tevékenykedik. Ez a felvásárlás azért is bizonyul különösen érdekesnek, mert jóllehet Kína óriási nukleáris kapacitás-bővítést tervez végrehajtani az évtized folyamán, de mindezidáig nem került a tulajdonába egyetlen Kínán kívüli uránlelőhely sem. Sajnos a Japánban történt események után az uránbefektetések elvesztették vonzerejüket, viszont ezzel a jövőbeni felvásárlások az eddiginél alacsonyabb áron köttethetnek meg.

MagIndustries

Ezt a kanadai tulajdonban lévő, de tevékenységét illetően Kongóhoz köthető kisméretű bányavállalatot a múlt héten vásárolta fel 115 millió dollárért az Evergreen Industries nevű kínai kézben lévő holdingtársaság, amely Afrikán kívül Ausztráliában és Brazíliában is rendelkezik bányákkal. A MagIndustries-t a birtokában lévő jelentős, kitermeléshez közel álló kálisólelőhely tette vonzóvá és a társaságnak mondhatni jól is jött a kínai érdeklődés, hiszen finanszírozási problémákkal küzdött. A kálisó, mint ismeretes a műtrágyagyártás egyik nélkülözhetetlen alapanyaga, a mezőgazdasági problémákkal küzdő Kína szempontjából pedig stratégiai fontosságú nyersanyagnak tekinthető.

Equinox Minerals

Márciusban ugyan már említettük az Equinox Minerals nevét, de akkor még a Lundin Mining egyik lehetséges felvásárlójaként került képbe, az Inmet Mining riválisaként. Április elején viszont a kínai érdekeltségbe tartozó Minmetals Resources tett 6,3 milliárd dolláros ellenséges felvásárlási ajánlatot az Equinox-ra. A felvásárlási törekvés azonban nem járt sikerrel, mivel a világ vezető aranyvállalata, a Barrick Gold 7,7 milliárd dollár értékű ellenajánlatot tett a vállalatra. Ennek következtében a Minmetals visszavonta ajánlatát, a Barrick pedig új fejezetet nyithat a történetében, hiszen az Equinox akvirálásával jelentős réztermelővé lép elő. A befektetők eddig ezt vegyesen fogadták, hiszen így a Barrick elveszítheti az aranytermelésből adódó relatív „védettségét”, és az ebből adódó árazási prémiumát, viszont a réz árának további száguldásával jelentős többletbevételre tehet szert.

Have a profitable day!

Igen meglepő tevékenységet választott magának az Odyssey Marine Exploration. Ennél azonban még meglepőbb, hogy a társaságot tőzsdén jegyzik, hiszen egy tengeri kincsvadászatra specializálódott vállalatról van szó, akik évszázadokkal ezelőtt elsüllyedt hajók felkutatásával foglalkoznak, immár több mint húsz éve.

Azonban, meglehetősen naiv gondolat lenne azt feltételezni, hogy csupán néhány kellően tőkeerős műkedvelő által kedvtelésből létrehozott vállalatról lenne szó, különösebb profitorientáltság nélkül. Éppen ellenkezőleg, hiszen a rég elsüllyedt hajók roncsai nem egyszer mesés kincseket rejtenek. 2007-ben például a vállalat 17 tonnányi aranyat és ezüstöt hozott felszínre egy az Atlanti-óceánon elsüllyedt hajóroncsból, azonban a vezetőség napokban jelentett be egy sokkal nagyobb szabású projektet. Ennek keretében a németek által 1941-ben Írország partjainál megtorpedózott SS Gairsoppát kutatnák fel. A teherszállító hajó becslések szerint 4-7 millió uncia ezüsttel a fedélzetén merült el végleg, ami a mai ezüstárakon számolva közel 300 millió dollárt jelent.

Az ambíciózus projektek azonban egyelőre csak a részvényárakban érzékelhetőek, hiszen Odyssey részvényeinek 2010. július és december között sikerült megháromszorozni árfolyamát, míg 2010-es vesztesége 23 millió dollár volt az előző évi 18 millió dolláros mínuszhoz képest. Egyébként a cégről valamivel mélyebb áttekintést nyújt a Bloomberg cikke. Személy szerint az Odyssey-t inkább érdekesnek találom, mint jó befektetésnek. Persze ez nem zárja ki, hogy a papír megfelelő kockázatkedvelés és idegek mellett ne lenne alkalmas egy-két daytrade-re, hiszen elég volatilis. Viszont, első ránézésre jóval több kockázatot hordoz magában, mint egy próbafúrási fázisban lévő olajcég vagy fiatal bányavállalat, még ha működésük és életciklusuk sok hasonlóságot mutat. Ugyanígy rendkívül érdekfeszítő árazási kérdések merülhetnek fel az Odyssey-nél, már nem csak a veszteség miatt, hanem a szektortársak és a verseny hiányából fakadóan is. 

Have a profitable day!

A múlt heti fukushimai reaktorbaleset következtében óriási veszteségeket szenvedtek el az uránkitermelő és az atomenergetikai érdekeltségekkel rendelkező vállalatok. Ezzel párhuzamosan a 70 dollár közelében tartózkodó spot uránium jegyzés a 60 dolláros szintig korrigált. A pánikszerű eladások ellenére a vállalatvezetők reakciói közel sem voltak ilyen negatívak.

A Bloomberg-nek nyilatkozó John Borshoff, az ausztrál Paladin Energy vezérigazgatója szerint az 50 dollár alatti urán már valószínűtlen és a pánik elmúlásával az iparág gyors felépülésére számít. A Paladin Energy részvényei a katasztrófát követően 30%-ot zuhantak.A hasonló volumenű árfolyamesést elszenvedő kanadai Cameco vezetője, Jerry Grandey a helyzethez képest optimista hangot ütött meg nyilatkozatában. Véleménye szerint az esemény nem befolyásolja lényegesen az ágazati fundamentumokat, és a jelenleg világszerte építés alatt álló 60 erőmű üzembe állása sem szenved el komolyabb késéseket.

A bizonytalanság azonban tovább nőtt, amikor a nukleáris kapacitásait óriási ütemben bővítő Kína szerdán bejelentette, hogy átfogó biztonsági ellenőrzést hajt végre a már üzemelő, valamint kivitelezés alatt álló atomerőműveiben. Ezzel együtt átmenetileg felfüggesztik az új nukleáris projektek engedélyezését. A kínai atomenergia-expanzió korlátozásának a legnagyobb vesztesei a feltárási fázisban lévő uránprojektek lehetnek, akik a jelenlegi negatív környezetben jóval nehezebben juthatnak finanszírozáshoz és nyerhetik el a befektetők bizalmát.

 Az uránpiac jövőjének kulcskérdése jelenleg az, hogy Kína és India az EU-hoz hasonlóan negatívan ítéli meg a nukleáris energiát ezután, vagy nem módosít nagyszabású tervein. Kína esetében ez azért is bizonyulna ellentmondásosnak, mert az ország második legnagyobb atomerőmű-kivitelező vállalata, a China Guangdong Nuclear Power Group március elején 1,2 milliárd dollár értékben tett ajánlatot az jelenleg az egyik legnagyobb feltárás alatti lelőhellyel rendelkező namíbiai Kalahari Minerals-ra. Ugyanakkor az első számú nukleáris energiával foglalkozó kínai vállalat, a China National Nuclear Corp. nagyszabású, mintegy 600 millió jüanos kötvénykibocsátást hajt végre március 17-én, az így nyert forrásokat pedig a saját projektek mellett akvizíciókra fordítja.   

Ezek alapján úgy tűnik, Kína továbbra is az atomenergia felhasználásának elkötelezettje, az átmeneti szigorítások ellenére. Amennyiben ez nem így lenne, nehéz lenne elképzelni, hogy a szénimportra szoruló Kína vajon hogyan fedezné energiaszükségletét pusztán fosszilis forrásokból, nem beszélve az ezzel járó környezetszennyezés következményeiről, ami Kínában már jelenleg is rendkívüli mértékű.

Mindent egybevéve, a komoly kockázatok és a bizonytalanság ellenére megeshet, hogy jelenleg egy soha vissza nem térő vételi lehetőséggel állunk szemben…

Have a profitable day!

A közel-keleti események kapcsán ugyan jelenleg az olajáré a „főszerep”, az előző év akvizíciós hulláma folytatódni látszik a bányászati szektorban. A 2010 utolsó nagy akvizíciójának számító Baffinland-sztori után most a Lundin Mining került célkeresztbe.

A vállalat elsősorban réz és egyéb színesfémek kitermelésére fókuszál és számos bányát üzemeltet, Svédországtól a Kongói Demokratikus Köztársaságig.

A Lundin Mining felvásárlása jóllehet méreteiben igencsak elmarad a Potash Corp. of Saskatchawan-étól, hiszen egy mindössze 4,6 milliárd kanadai dolláros kapitalizációjú vállalatról van szó, azonban a sztori legalább olyan érdekes. A Lundin Mining már egy ideje tárgyalásokat folytatott a hasonló profilú és méretű Inmet Mininggal, amikor is február utolsó napjaiban az Equinox Minerals ellenséges felvásárlási ajánlatot tett a vállalatra, mintegy 4,8 milliárd dollár értékben, a fizetés pedig teljes egészében készpénzben zajlana. A potenciális felvásárló Equinox sem egy túl nagy vállalat a maga 5 milliárdos kapitalizációjával, azonban néhány évvel ezelőtt szintén akvizíciós célponttá vált, az egykori ajánlattevő pedig nem volt más, mint a Lundin Mining. (Erre mondják, hogy fordult a kocka?)

A történet azonban itt még nem ért véget, a Bloomberg értesülései alapján egyesek már azt rebesgetik, hogy az egyik vezető rézkitermelő, a Freeport-McMoran is ajánlatot tesz a Lundinra. A Freeport részéről állásfoglalásra egyelőre nem került sor, ám ha a pletykák igaznak bizonyulnak, akkor ismét egy kiváló felvásárlási sztorinak nézünk elébe.

A bányászati szektoron belül az előző év szenzációjának a nemesfém kitermelők és feltárók után a ritkaföldfém-részvények számítottak. A kínai szigorítások következtében az addig szinte ismeretlen szegmensben egymást követték az IPO-k. A papírok árfolyama általában megtöbbszöröződött, a sajtóban megjelenő cikkek sorra szajkózták e stratégiai fontosságú elemek neveit, mire egyesek érdeklődve elővették a középiskola után általában „sikeresen” elfelejtett periódusos rendszert, míg mások egy újabb lufi kibontakozását sejtve nem vették ki részüket az emelkedésből vagy éppenséggel shortoltak.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt hype után úgy tűnik elérkezett az a pont, ahol már bizony célszerű óvatosnak lenni a ritkaföldém-részvényekkel. Amíg az előrehaladott projektekkel és megfelelő háttérrel, beszállítói szerződésekkel rendelkező vállalatok, mint az amerikai Molycorp vagy az ausztrál Lynas várhatóan győztesen kerülnek ki a versenyből, ugyanúgy egyre több vesztessel leszünk kénytelenek számolni. Ez a két cég ugyanis előreláthatólag 1-2 éven belül megkezdheti készleteinek kitermelését, amely könnyen betöltheti a kínai exportkorlátozások következtében keletkező űrt. Előzetes becslések szerint 2015-re a globális éves kereslet a ritkaföldfémek iránt 200 ezer tonnára bővülhet, ami 70 ezer tonnával haladhatja meg Kína kivitelét. A Lynas és a Molycorp várhatóan évente 60 ezer tonnát lesznek képesek együttesen kitermelni, így a vetélytársak lehetőségei jelentősen csökkenhetnek a két projekt beindulása esetén. Ez különösen az alacsony, 2% alatti koncentrációval rendelkező, illetve kisebb méretű lelőhelyeket megcélzó vállalatok esetében bizonyulhat döntőnek. A komoly költségekkel szembesülve könnyen elállhatnak projektjeik kivitelezésétől, amiben ugyanúgy döntő szerepe lehet a ritkaföldfémek esetlegesen bekövetkező árzuhanásának. Mivel az előző esztendőben egyes ritkaföldfémek ára megtöbbszörözte magát, így ez a forgatókönyv sem vethető el, bár az árak jövőbeni alakulásáról az egyes vállalatvezetők véleménye is megoszlik. A ritkaföldfém-láz azonban eddig sem csupán a sikertörténetekről szólt: a Medallion Resources október óta 20%-ot vesztett értékéből, hasonlóképpen az Arafura Resources sem tudta megtartani magát a csúcson, míg a Frontier Rare Earth novemberi bevezetése óta oldalaz.

Have a profitable day!

Az arany, ezüst és a réz előző évi száguldása után és azok várható árfolyamának „megfejtése” közben az ember hajlamos arra, hogy megfeledkezzen a munkafolyamatról, aminek segítségével a föld mélyéről a felszínre hozzák ezeket a fémeket. Egy bánya üzembe helyezése a legelső fúrásoktól évekig is eltarthat, és komoly geológiai, mérnöki munkával jár, nem beszélve a hosszadalmas engedélyeztetési folyamatról. A többi iparághoz hasonlóan a bányászat sem mentes az innovációktól, néhány vállalat pedig egészen extrém körülmények között működik, ezek közül ismertetünk most kettőt.

A 2010-es év utolsó nagy felvásárlási sztorijának számított az ArcelorMittal és a Nunavut Iron Ore csatája a kanadai Baffinland Iron Mines megszerzéséért. A vállalat végül a két cég irányítása alá került. Bár a felvásárlási sztori messze elmaradt a BHP és a Potash Corp esetétől, annak tárgya legalább annyira érdekes, mint a Potash Corp. of Saskatchewan. A Baffinland mindössze egyetlen lelőhellyel rendelkezik, ám az méretét és vasérc-koncentrációját tekintve kimagaslónak számít (854 millió tonna, 66%-os átlagos vaskoncentrációval). Azonban a Mary River lelőhely mintegy 3000 kilométerre fekszik Torontótól, az Északi-sarkkörön túl, ahol a téli átlaghőmérséklet mínusz 28 Celsius fok. A projekt megvalósításának várható költségeit mintegy 4 milliárd dollárra becslik, mivel a bánya kialakítása mellett komplett infrastruktúrára és a munkások szállásainak felépítésére is szükség van. A jelenlegi, 175 dolláros tonnánkénti vasérc-árfolyammal számolva viszont a felvásárlók számára megéri a grandiózus projekt megvalósítása, nem beszélve arról, hogy a Baffinland-hez mindössze 590 millió dollárért jutottak hozzá, ami a szektorban végbement akvizíciókhoz képest alacsonynak számít.

Habár méreteit tekintve szerényebb, legalább ennyire érdekes a Pápua Új-Guineában tevékenykedő Nautilus Minerals. A cég arany és réz kitermelésére fókuszál, azonban az általuk megcélzott lelőhely mintegy 1600 méteres mélységben található a Bismarck-tengeren. Ez első hallásra minden bizonnyal hajmeresztő ötletnek tűnik, viszont a Solwara 1 nevezetű lelőhely az előzetes vizsgálatok alapján 6,8%-os rézérc-koncentrációval bír, míg egy szárazföldi bányában ez az érték 1% körül mozog. Ennek következtében a menedzsment jóval alacsonyabb költségekkel számol, és ha várakozásaik beigazolódnak, néhány éven belül a világ első víz alatti arany és rézbányájának üzemeltetőivé avanzsálhatnak. Persze, amennyiben a projekt sikeresnek bizonyul, valószínű, hogy a Nautilus felvásárlás tárgyává válik, hiszen olyan vezető bányavállalatok vásároltak részesedést a cégben, mint a Teck Resources vagy a Barrick Gold, ráadásul egy opció segítségével Pápua Új-Guinea kormánya is 30%-os tulajdonossá válhat.

Azonban mielőtt teljes mértékben meggyőznénk magunkat arról, hogy a hasonlóan elképesztő projektek kizárólag egy nyersanyagpiaci lufi következtében születhetnek meg, és azonnal nemesfém-shortokat nyitnánk, érdemes elgondolkodni azon, hogy egy ArcelorMittalhoz vagy egy Barrick Goldhoz hasonló vállalat is vonzónak találja ezeket, a már-már a képzelet határait feszegető projekteket. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: ha tőzsdei sikertörténet nem is lesz a két vállalatból, annál inkább tanúi lehetünk egy újabb mérnöki csúcsteljesítmény születésének.

Az USDA, az Egyesült Államok mezőgazdaságért felelős kormányszerve szerdán tette közzé 2011-es várakozásait. Amennyiben hihetünk a számoknak, Argentína idei kukoricatermése mintegy 25 millió tonnával lesz alacsonyabb a dél-amerikai országban pusztító forróság következtében. Mivel Argentína a termény második legnagyobb exportőre az USA után, a rossz termés hatásai a piacon is megmutatkoznak, így a márciusi lejáratú kontraktusok ára 6 dollár fölé ugrott. A helyzet azonban ennél jóval súlyosabb Indiában, mivel a hagyma és a fűszerek ára megduplázódott, míg az élelmiszerek ára átlagosan 17 százalékkal emelkedett az év végén. A kormány az élelmiszer-ellátás biztosítása és az élelmiszerárakon keresztül begyűrűző infláció megfékezésének érdekében végül betiltotta a hagymaexportot.

Az ausztrál Queensland tartományban pusztító árvíz is érezteti hatását az élelmiszerek árában, a zöldségeket és gyümölcsökhöz a kereskedők mintegy 10-20 százalékkal drágábban jutnak hozzá, így itt is várhatóan felfelé módosulnak majd az inflációs várakozások.A jelenlegi szituáció érdekes reakciókat válthat ki a részvénypiacokon. A már így is hatalmas felfutást maguk mögött tudható kálisó-kitermelő vállalatok mellett egyaránt profitálhat az élelmiszeripar, az olyan vetőmagokkal és biotechnológiai megoldásokkal foglalkozó cégek, mint a Monsanto, vagy a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó vállalatok, köztük a 2008-as válság óta szinte folyamatosan rally-zó Deere. Érdemes lesz odafigyelni! 

Have a profitable day!