Az elmúlt időszak piaci mozgásai alapján mindenképpen érdemes beszélni az aranyról, hiszen annak árfolyama a csütörtöki kereskedési nap folyamán ismét megközelítette a június végi, unciánként 1265 dolláros rekord árfolyamot, a decemberi határidős ár pedig 1259,3 dollár/unciánkénti csúcsra emelkedett. Ezzel a nemesfém mintegy 14%-os emelkedést tudhat maga mögött az elmúlt évben.
Az árfolyam további emelkedésének rendkívüli módon kedvez az alacsony kamatkörnyezet, illetve a gyengülő dollár, valamint az elhúzódó recessziós kilátások. Ennek következtében, a Bloomberg által a héten publikált elemzői konszenzus alapján, az arany ára 2010 végéig elérheti az 1500 dollárt, a jövő évi átlagár pedig az 1248 dollárt. Amennyiben ez megvalósul, akkor az árfolyam már kilenc éve fog folyamatosan növekedni, ami az 1920-as évek óta nem fordult elő. Habár a fizikai kereslet is élénkülést mutat, amit megerősít az a tény, hogy a Bloomberg által követett ETF-ek aranytartalékai jelenleg rekordszinten mozognak, elemzők szerint a befektetők továbbra is alulsúlyozzák az aranyat portfolióikban. Mindezek alapján egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg nincs spekulációs buborék kibontakozóban az arany piacán. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a világ aranykitermelése 2001 óta csökken. Ahogy azt Aaron Regent, a Barrick Gold Corporation, vagyis a világ legnagyobb arany bányászati vállalatának vezérigazgatója nyilatkozta az RBC tavalyi éves aranykonferenciáján: „Meggyőző érvekkel lehet igazolni, hogy már elértük az aranykitermelés csúcsát. Az évtized kezdete óta a kitermelés durván 1 M unciával csökkent évente. A teljes bányakitermelés 10%-kal esett, mivel az érc minősége romlott, ami azt jelenti, hogy a nyolc éve tomboló „bull market” tovább folytatódhat.
A fentiekben elhangzottak azt is alátámasztják, hogy az évtized eleje óta egyre több ország szerepel az aranytermelők listáján, amit 2007 óta a globális termelés 12%-át adó Kína vezet. Viszont jelenleg a globális termelés mintegy 30%-át körülbelül 90 kisebb aranytermelő ország adja, akik a 80-as években, amikor is Dél-Afrika adta a globális kitermelés több mint 50%-át, csupán 10% körüli súllyal voltak jelen a piacon. Ez alapján könnyen belátható, hogy a világ kitermelhető aranytartalékai milyen mértékben csökkentek az elmúlt évtizedekben, ezzel lehetővé téve azt, hogy olyan országokban is meginduljon a készletek felkutatása, ahol a kitermelést eddig gazdaságtalannak tartották. Az előbb említett készleteknek ugyanis a tonnánkénti aranytartalma rendkívüli mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben. Míg az 1950-es években egy tonna kitermelt ércre 12 gramm arany jutott, ez az arány mára 3 gramm/tonnára csökkent.
A készletek fogyatkozásának következményeképpen megindult a verseny a kitermelésre váró és feltáratlan készletekért. A folyamatot mi sem jelezné jobban előre, mint a kitermelő vállalatok között zajló akvizíciók és mergerek hulláma, melynek keretében könnyen válnak felvásárlási célponttá az ígéretesnek tűnő, alacsony unciánkénti kitermelési költségekkel és magas gramm/tonna arányokkal bíró, sok esetben még csak feltárási fázisban lévő feltörekvő bányavállalatok („junior miners”). Számszerűleg 290 hasonló tranzakció ment végbe az év folyamán, 38,4 milliárd dollár értékben, míg az elmúlt két hónapban három nagyobb volumenű egyesülésnek lehettünk tanúi. Júliusban a kanadai Agnico-Eagle vásárolta fel a Comaplex Minerals nevű, szintén kanadai feltörekvő vállalatot, az elmúlt egy hétben pedig két nagyobb kanadai bányatársaság, a Goldcorp és az Eldorado Gold is ajánlatot tett az argentin Andean Resources-ra. A hírre az Andean részvényei 45%-ot emelkedtek, az Eldorado elállása után pedig a Goldcorp vásárolhatja fel a céget, 3,4 milliárd dollárért. Az Andean kitermelésre váró aranykészleteit 2,54 millió unciára becsülik, a Goldcorp tehát 1339 dollárt fizet unciánként. Amennyiben jelenleg egy spekulatív buborékkal néznénk szembe az arany piacán, akkor vélhetően a beruházók nem ajánlanának ilyen magas összeget egy hasonló akvizícióért. Ugyancsak friss hír a torontói tőzsdén jegyzett, de Törökországban tevékenykedő Anatolia Minerals Development és az ausztrál Avoca Resources Alacer Gold Corp néven történő egyesülése, aminek következtében a közepes méretű bányatársaságok között az egyik legnagyobb aranykészlettel bíró vállalat jött létre.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy Marco Polo abszolút hozam alapunk nagy figyelmet fordít a fentiekhez hasonló, értékteremtő vállalategyesülésekből származó kiemelkedő profitlehetőségek kiaknázására. Ahogy láthatjuk, a nemesfém-kitermelő vállalatok piaca egyre erőteljesebben koncentrálódik, éppen ezért tartjuk portfoliónkban több feltörekvő, illetve vezető, arany és egyéb nemesfém-kitermelő vállalat papírjait.
Have a profitable day!
