A globális növekedés határai (bevezető blog)
A conqueror hajója útnak indul. A mai nappal elindulok egy világkörüli útra a tőzsdék viharos tengerén, azzal a céllal, hogy követni tudjam, és egyben megértsem a világgazdaság folyamatait, és keressem azokat a területeket ahol a jövő nagy befektetési lehetőségei találhatók Véleményem szerint a jövő extra profit lehetőségei már régóta nem a lábunk előtti, vagyis hozzánk legközelebb álló tőzsdéken találhatók, hanem inkább olyan régiókban ahova a tudatos és jól felkészült utazó indul csak útnak.
A conqueror ilyen célnak tűzi ki majd többek között megismerni a Közép-Ázsia nyersanyag gazdag köztársaságait, vagy Mongólia óriási feltáratlan bányáit, vagy a Dél Amerikai óriás olajmezőket, Közép-Amerika ezüst bányáit, de akár csak az amerikai gazdaság motorjait, vagy azokat a hosszú távú trendeket, amelyek szerintem a legfontosabb hatást fogják a befektetésekre gyakorolni a jövőben.
Ezzel bloggal elindítok egy alternatív tőzsdei fórumot, ahol olyan részvényekről és trendekről szeretnénk majd vitát indítani, amelyekről nem igen tudnak itthon, vagy ha igen, akkor egy újszerű megvilágításban szerepelnek majd. A valóságos helyzetet csak szélesebb összefüggésében ismerhetjük meg, amit a hosszú távú befektetőknek mindig szem előtt kell tartani. Mivel a tőzsde ritkán ad lehetőséget a teljes kép megismerésére, hogy a megfelelő döntést meghozzuk, fontosnak tartom, hogy minél szélesebb látókörrel rendelkezünk. Ezért érdemes új befektetési történeteket meghallgatni, vagy régi nézeteinket egy új szemléletben átgondolni.
Indulásnak egy nemrég közölt Financial Times cikket említek, mert ez széles tőzsdei látókörről beszél, ami tökéletes kiinduló pont, hogy bevezessem a felfedező világképét. Ezzel egyben kedvet szeretnék csinálni azoknak, akik ezzel a bloggal utaznak majd együtt. :-)
A cikk egy nemrég megjelent tőzsdei elemzésről ír (Rational Optimism) amiben a szerző, elismert Brit alapkezelő (J. Anderson), arról beszél, hogy szerinte a világgazdaság növekedése inkább egy exponenciális, mint lineáris görbéhez hasonlít, ha a növekedést hosszú távon (évszázadokon át) nézzünk. Mi több, szerinte nincs ok aggodalomra, mert a világgazdaság jövőbeni növekedési üteme tovább gyorsul és a 20. század második felében tapasztalt átlagosan 3- és 5% között mozgó ütem jelentősen erősödni fog majd!
„…He notes that the “cult of pessimism defies current and historical reality” – which shows that the rate of global growth has increased steadily over the centuries. It was a mere 0.01 per cent a year during the years 1 to 1000 (this is clearly a best guess) but had hit 0.2 per cent by 1500, and 0.3 per cent by 1820. Move to 1914, and 2 per cent was “commonplace”. From 1950 to 1973, growth was at 5 per cent. Since then, it has been around a respectable 3 per cent.
Although last year wasn’t exactly top of the pops, Anderson has great hopes for the future. As economic growth appears “closer to exponential than linear in the long view”, we could soon be thinking that growth of 5 per cent is “modest.”
Ez az, amivel abszolút NEM értek egyet!
Véleményem szerint a „milliódolláros” kérdés az, hogy ez a töretlen és tényleg lenyűgöző ipari fejlődés, amiről Mr. Anderson ír, meddig tartható fenn olyan körülmények között, amikor a fejlődő világ 5,4 milliárd lakosával is részt akar venni a fejlődésben. Kína és India például már 2007-ben túlszárnyalta az Egyesült Államok árutermelését. Kína GDP-je idén elérte a 1.33 billió dollárt, ezzel hivatalosan is elhagyta Japánt (GDP 1,28 billió dollár), és így a világ második legnagyobb gazdaságává lépett elő. Kína ma már több energiát fogyaszt, mint az Egyesült Államok és övé a világ legnagyobb autópiaca is. Nyilvánvaló, hogy elsősorban Kína, de a többi fejlődő ország is egyre növekvő nyersanyagigényét egyre nehezebb lesz kielégíteni. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kőolajtermelést már elérte tetőpontját (Peak Oil), továbbá a modern ipar számára nélkülözhetetlen ritka földfémek is vészesen fogynak, és ha alaposan megfigyeljük a trendeket a kőszén globális kitermelés és kereskedés (Peak Coal) területén, akkor ijesztő a kép. Véleményem szerint ez rohamosan növekvő olaj és nyersanyagárakhoz, és végső soron gyorsuló inflációhoz fog vezetni. A fejlett országok (elsősorban az USA) nagy adóssága miatt, különösen a komplex származékos pénzügyi ügyletek miatt (melyek egyes becslések szerint megközelítik a 700 billió dollárt) az infláció megfékezése sokkal nehezebb feladat lesz a kormányok számára, mint korábban volt.
Ezek a folyamatok határozzák meg a szemléletemet és ezekről a folyamatokról tervezek majd részletesebben írni Conqueror blog-jában. Továbbá ezek a témák fogják tőzsdei utazásunkat is befolyásolni, hogy olyan helyekre jussunk el, ahol „menedéket” vagy olyan befektetési eszközöket találunk, amelyekbe fektetve át tudjuk vészelni a nehéz időszakokat, sőt jelentősen profitálunk a fent említett egyre erősödő trendek alapján.
Remélem, hogy velem tartanak és jó utazást!
Have a profitable day!
